Menü
 
Idézetek
 
Érdemes megnézni:
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Hozzászólás a napi áhítathoz
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2008.04.03. 10:38

Nekem is van egy 14 éves leánykám, most éppen a kamaszkor kellős közepén. Elég nehéz vele, mert néha megbolondul, elcsábul a múlandó, világi "kincsek" miatt. A szülő ilyenkor csak kudarcot érez...

Amikor egészen kicsi gyermek volt, nagyon fogékony volt a hit dolgaira. Magam is elcsodálkoztam rajta. Könnyen nevelhető, szófogadó kislány volt, sok örömem telt benne és büszke anyja voltam. Hálás vagyok Istennek, hogy a hite mindezidáig megmaradt, és a világ hívása nem szakította ki a szívéből az elvetett és szárba szökkent magot. Ma már nehezebb a dolgom a dac, az engedetlenség miatt. Néha nagyon elkeseredek emiatt. De hiszek abban, hogy amit tanítottam neki, emlékezni fog rá akkor, amikor felnő. Hiszen ez a legfontosabb! Ágnes


2008.04.03. 10:31

Parancs, és igéret is egyben, a mai Igénk, a gyerekeket nevelőknek! Figyelem hát Judit, és mások. Mivel a modern világ teljesen mást tanit nekik, ezért nem könnyű e nevelés, de Isten szeretné, elvárja, és segit is ebben.  Szép,Isten áldásaiban gazdag napot!

Szeretettel: Csorba István   2008. áprélis. 3. Szék.


2008.04.03. 09:36

Semmi baj, Judit! Most mát tudjuk, hogy Te vagy! Ágnes


2008.04.03. 08:34

Kedves Ágnes!

Mostmár kezdek pironkodni amiatt, hogy korán írt hozzászólásaimat elfelejtem aláírni...Nem szándékos a névnélküliség, lehet, hogy azért van, mert az imát sem "írjuk alá", Atyánk tudja, ki fordul hozzá anélkül is! : ) A visszajelzésed nagyon köszönöm, amit én nem írtam, azt te pótoltad!!!

Áldott napot, mindenkinek! Judit


2008.04.03. 08:16

Kedves előttem szóló, hozzászólásai végén mindig imádkozó testvérünk! Jó volt olvasni a soraidat, aminek minden szavával egyetértek. Igen, sokan így voltunk, vagyunk kezdetben: meg akarunk felelni, ki akarjuk érdemelni Isten kegyelmét. Pedig annak nincs semmi feltétele, csak az, hogy elfogadjuk. Isten - én azt vallom - nem akarja, hogy kiforduljunk magunkból, és mindannyian egyforma "jók" legyünk. (Persze vannak dolgok, amiket azelőtt csináltunk, ma már pedig nem akarjuk Őt szomorítani vele.) Ő igazított meg bennünket, és a különbözőségeinket fogja felhasználni megváltó tervében. Kinek-kinek más tálentumot adva. Tiszta ruhába öltöztetett minket: belülről. A gyümölcsök, amiket teremni vagyunk képesek, visznek minket előre, az igazság útján. Segítsen bennünket, hogy ne éljünk vissza mérhetetlen szeretetével, és készítsen bennünket el az Ő napjára, hogy szégyenkezés nélkül állhassunk elé: íme, a tálentum, amit rám bíztál, még egyet termett! Ágnes


2008.04.03. 06:24

Mindannyian tudjuk, hogy Isten szeretete feltétel nélküli szeretet, de azt is tudjuk, hogy mindannyian bűnösök vagyunk. Isten a bűnt nem szereti, ezt is tudjuk. Ezt értelmünnkel képesek vagyunk fölfogni, de sokan vívódunk amiatt, hogy csak a mások életében véljük fölfedezni, magunkéban nem. Testvéreim, Isten  kegyelmében felénk áradó szeretetét a legnehezebb elfogadnunk, melynek Jézusunk kereszthalála a biztosítéka! Sok-sok éven át kínlódtam azzal, hogy bizonyítani akartam Istennek, méltó vagyok szeretetére,mert nem értettem meg a megváltás valódi jelentőségét.Azt tudtam, hogy értem is történt, de valamiért úgy gondoltam, hogy nekem is kell tennem azért, hogy elnyerjem Isten bocsánatát bűneim miatt.

Az a pillanat, mikor először éltem át a Kegyelemét, megváltoztatta az életemet.Ott kuporogtam Isten tenyerén, összetörten, bűnösen,és valami elképzelhetetlen békesség töltött el.Tudom, azelőtt sem Ő vonta meg szeretetét tőlem, hanem én nem fogadtam el azt, én szabtam feltételt magamnak azzal, hogy meg akartam felelni Neki. Csak annyit kellett pedig tennem, hogy Hozzá forduljak egész lényemmel, elfogadva azt, hogy Ő az alkotóm, tehát ő ismer engem a legjobban, Ő tudja, mi nekem a jó, és a szabad akarat semmi másért nem kell nekem, csak ehhez a döntéshez,ami hozzá vezet.. Azóta ÉLEK.

Uram,köszönöm kegyelmedet, féltőn óvó Atyai szeretetedet, a bűn feletti győzelmedet  Jézusunk kereszthalálával, kérlek, tarts meg engem, és ne engedd, hogy bármi eltérítsen utadról, add, hogy minden akadály , sérülés hozzád fordítson! Csak a Te szeretetedben szerethetek én is, segíts, hogy azzal forduljak gyermekeim felé!Ámen.


2008.04.02. 12:46

Kedves Virág!

Egészen bizonyos vagyok abban, hogy ha már felismerted, hogy te vagy az a kolleganő, akkor készen állsz arra, hogy tegyél ellene! És ha félre tudod tenni mindazt a sérelmet, amit elszenvedtél, akkor egyenes út vezet afelé, hogy nem egyik pillanatról a másikra ugyan, de megváltozzhass az Ágnes által nagyon jól leírt eszközökkel, és ezt a többiek el is fogják hinni, mert először még lehet,  érnek kudarcok...

Egy dolgot viszont bizonyosan tudok: önmagad megváltoztatni nem tudod, erre senki sem képes. Próbáltam én is, az eredmény szörnyű volt... : ) Akkora csapdába kerül az ember, hogy abból kimászni szintén csak Isten segítségével lehet. Égetően fájó érzés az, mikor azért, mert tudod, hogy milyennek KELL lenned, úgy teszel, de a szívedben nincs változás. Mintha egy félreszabott, kínzó bőrbe próbálna bújni az ember...Tudom, éreztem ezt, azért írok róla.A változást csakis BELÜLRŐL lehet indítani, imában kérni, és várni.És azután jönnek a próbák. Kudarcokkal. Eleséssel.És győzelemmel, örömmel, boldogsággal! Amikor igen sokat sír az ember, de már nem fájdalmában, hanem hálával, örömmel fordulva Isten felé! Ezen az úton járok én is! Nem vagy egyedül!!! : )

Szeretettel: Judit


2008.04.02. 12:27

Nagyon koszonom mindenkinek a tartalmas hozzaszolast!KOszonom, sokat segitettetek.

Aldott napot tovabbra is mindenkinek, s vigasztaljatok es batoritsatok mindnenkit tovabbra is.

Szeretettel

Virag


2008.04.02. 11:31

A keményszìvűség

A Keményszìvűség is mint annyi más, a bün következménye, melyet csak fokoz, a mai stresszes világ, de úgy látom, a mai ìgéből, hogy törödéssel, odafigyeléssel, szeretettel, gyógyìtható lelki-betegség.
Az a baj, hogy a kemény ember a legtöbb esetben, úgyszìntén keménységet vált ki a másikból, és ritka eset az amikor a sok roszra viszonzásul ebédet kap valaki.

A kérdés az volt, mi van, ha én vagyok a nehéz eset?
Igen, a keresztyén ember sem sokszor nem kivétel ez alol, de az már jó dolog, ha ezt valaki észreveszi magán, és elismeri ezt. A nagyobb baj ott és akkor van, ha valaki nem látja, és nem ismeri be ezt, hanem magát superjónak látja, és mindig mást okol.
Ha már valaki ezt fölismerte magán imátkozzon, hogy a kemény kőszìv helyett, adjon néki új husszìvet mert az Úr megigérte ezt az embernek.
Ez a legnagyobb harc, amikor sajátmagunkal vivjuk ezt a harcot, de az Úrnál van hozzá erő.
A keményìvűség sok fájdalmat okoz másoknak, de annak is aki kemény. Az életkörülmények is ellenálló keménnyé tehetnek, nem csak az emberekkel, hanem Istennel szemben is.
De az Úr kegyelme, embereket fölhasználva, megváltoztathat.
Be kell hogy valjam, nagy segitség ez a mai ige a számomra is ezen a téren. Az Úr tanit, hogyan bánjunk a keményekkel.
Úram, vedd el a keményszìvűséget,
Addj mindenhol áldást, békességet!
Halgassuk meg a jóra intést,
Köszönjük a jó maghintést! Ámen!

2008. április 2. Szék.

Csorba István


2008.04.02. 10:30

Kedves Virág!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy nincs sok kedvünk az embertársainkhoz. Magunkba fordulunk, falakat emelünk. Ennek mindig van valami oka. És tudjuk, hogy a falak miatt szinte lehetetlen bennünket megközelíteni.

Szerintem próbálj meg egy dolgot: ha közelednek feléd az emberek, ne utasítsd el őket. Ha kérdeznek, válaszolj nekik kedvesen. Ha kérnek valamit tőled, próbálj meg segítőkész lenni. Akkor is, ha nincs időd, vagy kedved segíteni!  Egyetlen dolog vezéreljen Téged ebben: gondolj arra, hogy fordított esetben, amikor Te fordulsz másokhoz, és ők rád mosolyognak, teljesítik kérésedet, segítenek, ahogy tudnak, milyen jól is esik neked. Tedd ezt Te is, velük. Légy bátor! Menni fog! :-) Aztán később nyitottá tudsz válni a sikerélményeid révén. Mert adni jó! Ágnes


2008.04.02. 08:58

Draga Testverek!

Annyira szivhezszolo volt a mai ahitat.

De mi van, ha pont en vgayok az a nehez termeszetu kollega, vagy munkatars???

Akkor en mit tegyek, ha en taszitom el az embereket, es  igazabol nincs is rossz szandek bennem, cask epp nemtudok beilleszkedni es mindenki elfordul tolem???

Es ezt tudom, reszben az en hibam.

Segitsetek!!!!

Virag!


2008.04.02. 08:24

Aki az Urat szereti, szolgálja, házanépe is üdvözülni fog, ezt az ige írja. Soha ne feledjétek el, hogy kegyelmes Istenünk van, aki elküldte hozzánk, az egyetlen, egyszülött Fiát, értünk bűnös emberekért, számomra ez valami felfoghatatlan szeretet. Tartsatok ki az imában, tapasztalatból írom, hogy Ő mindig hűséges az Ő gyermekeihez!

Segíts drága Uram, hogy egyre kisebb legyek, és Te növekedj bennem!

Áldott, szép napot mindenkinek!

Gyöngyi


2008.04.02. 08:24

Judit, tapasztaltam ilyesmit én is. Szerettem valakit, aki elfogadta szeretetemet, de nem tudott viszontszeretni. Mégis elfogadott tőlem sokmindent, amit adhattam neki (és nem volt semmi, amit ne adtam volna). Ő is érezte, hogy az én szeretetem elfogadása már-már kihasználás, mert egyoldalú. Halvaszületett és kétségbeesett volt minden próbálkozásom arra a bizonyos feltétlen szeretetre. Évekig húzódott mindez, mert nem tudtunk elszakadni egymástól, de egymás mellett sem volt lehetséges léteznünk.

Pál talán azt akarja mondani nekünk azzal a mondattal, hogy Isten kezében van a bosszúállás, de megteheti azt is, hogy nem áll bosszút. A bűn mindig magában hordozza a büntetést is. A bűnök következményét pedig magunknak keressük. Viszont annak a  másiknak mindig lehet és kell Istenhez fordulnia, hogy helyreállítsa a rendet életében. Mi pedig a háttérben, csendesen segítünk. Egyetlen dologgal mindenképpen segíthetünk: az imádsággal. Ez bennünket is megnyugtat, és biztos kezekben tudhatjuk azt a másik embert!

Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor Isten gyermekeit valóban oly módon bántalmazzák, üldözik, hogy az már égbe kiált. De ez teljesen más eset. Ilyenkor is Istenre kell bíznunk az ítéletet. Ővé a bosszúállás. Ha akar, büntet, ha akar, elenged. Ágnes


2008.04.02. 08:04

Tényleg azt kell tennünk nekünk is, amit tanulhattunk mennyei Atyánktól: feltétel nélkül szeretni, nem várva cserébe semmit. Kezdve mindjárt a saját környezetünkben lévő szeretteinknél. Nem is könnyű dolog ez! Sok kapcsolat próbaköve. Feltétel nélkül szeretni a másikat. Ágnes


2008.04.02. 07:43

En is gyakran imatkozom ,ugy,hogy ne buntesd meg oket Atyam.Imatkozom,az unokaimert akik bunben fogantak,hogy ne buntesse meg az Ur ,az atyak vetket a fiakban.Gyermekimert.Ezert torekszem arra,hogy ugy eljek,hogy kedves legyen az Ur elott.Sajnos nem mindig sikerul.A bosszu alasrol elszeretnem mondani egy tortenetet.Volt a hazunkban egy csalad,ahol a ferj iszakos volt,a felesege is nagyon gonosz termeszetu.Nagyon sok rosszat elkovettek velem szemben,egyszer a fiam meg meg is akartak erte verni,persze nem hagytam,akkor is nagyon sajnaltam amikor a rendorok vertek garazdasagert.Egyik gyulekezeti alkalmon eszrevettem a feleseget,kerdeztem a lelkesztol o hogy kerult ide.Anyakonyvi kivonatert jott es egy beszelgetes kapcsan itt maradt,nem sokara a ferj is ott volt es mai napig odajarnak.Ez szamomra a legnagyobb elegtetel.Draga Jezusom segit,hogy tudjak mindig ugy elni ahogy szeretnem,hogy masok is elhessenek.Mindig kedvesen jarni eloted.Az Isten bekessege legyen velunkAmen.Margit


2008.04.02. 07:28

Kedves Judit!

Szerintem azért lehet imádkozni, hogy aki nekünk rosszat tett, fájdalmat okozott Istenhez találjon, megismerje az igazi békességet. Ha pedig mi minden gondunkat Őreá vetjük, megkönnyebbülünk, érezhetjük Isten gondviselő szeretetét, ezáltal a bosszúállás gondolata elszáll. Pál is jól tudta, hogy a bosszú bosszút szül, ez pedig Istentől eltávolít bennünket.

Szeretettel: Piroska

 


2008.04.02. 06:36

Nem hagy nyugodni lelkemben a bosszúállás kérdése. Azért is lehet imádkozni, hogy bár megígérte Istenünk, mégse álljon bosszút!!! Gondoljunk Jézusra a kereszten!Épp ellenkezőjére kérte Atyját! Gondoljunk Istvánra, az első vértanúra!Őt sem az töltötte el az utolsó percben nyugalommal, hogy Istene egyébként jogos bosszúját remélte volna! Miért igyekszik hát Pál ilyen módon megnyugtatni a bosszúra szomjas lelket? Valaki tudja a választ?

Judit vagyok, és majdnem elfelejtettem aláírni megint,mint tegnap és ma reggel már egyszer. : ) Áldott napot mindenkinek!


2008.04.02. 05:34

Van, akit annyira elvakít a féltékenység, a harag, az indulat, hogy látszólag nincs rá még az sem jó hatással, ha a másik ember akkor is szeretettel fordul felé. Valami fondorlatot, becsapást, ármányt lát amögött is, és nincs semilyen jele annak, hogy kapcsolatuk bármikor is jóra fordulhat. Kívülállók ilyenkor bolondnak nézhetik a jóakaratú felet. De az Isten betölti nyugalmával, szeretetével gyermekét, olyan békességgel árasztja el, ami minden rosszért kárpótolja, és nem keseredik el, nem érzi hiábavalónak azt, hogy igyekszik a rosszért jóval fizetni. Erre csak az Isten szeretete képes! És hasonlóan cselekedni mi is csak akkor vagyunk képesek, ha bennünk Isten szeretete lakozik!

Mennyei Atyám, kérlek, töltsd be szívemet tökéletes szereteteddel, ne a saját, önző, emberi szeretetemmel, hanem agapéddal fordulhassak mindenki felé, add, hogy azokat az embereket is tudjam szeretni, akik nem szeretnek engem viszont, akik ártanak nekem!Ámen.


2008.04.01. 10:43

Kedveseim! Aki szeretne, írjon bátran az ikesz@citromail.hu e-mail címre, amit azért hoztam létre, hogy összegyűljünk és beszélgessünk. Az ide beérkező levelekre már a saját címemről fogok válaszolni. Az átmeneti címen nem hagyok leveleket, nem őrzök e-mail címeket. Judit és István már írt. További információt ott! Ágnes


2008.04.01. 09:40

Örömteli szívvel olvastam a ma reggel, 6:32-kor írt bejegyzést testvérünktől. Köszönöm, mert megerősít engem hitemben. Átéltem, és mondhatom, hogy így van, ahogy írtad! Ámen! (Ágnes)


[Friss hozzászólások] [918-899] [898-879] [878-859] [858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [378-359] [358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]