Menü
 
Idézetek
 
Érdemes megnézni:
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Hozzászólás a napi áhítathoz
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2007.12.06. 12:23
Hát, igen... mindig csak a rosszat vesszük észre egymásban, még akkor is, ha más számtalan jó is van mellette. Ágnes

2007.12.05. 10:42
Egyik legkedvesebb történetem, melyben ismét Jézus feltétel nélküli szeretete nyilvánul meg. Már kislányként is megfogott ez, mert Ő nem azt nézte, honnan jött valaki, vámszedő volt-e, hanem azt, hogy mi lakott a szívében. Nem ítélkezett, hanem lehajolt másokhoz. Ő, aki legnagyobb mindannyiunk között. Olvassuk csak: száz juha van valakinek, egy elkóborol, és a gazdája addig megy utána, keresi, amíg rá nem talál. Az "addig" szó mennyire tündököl! Benne van minden. Az aggodalma, hogy megtalálja-e báránykáját, valamint a kitartó, hűséges szeretete. Aztán ott áll, az is, hogy örömében felveszi vállára... A mi Krisztusunknak örömöt jelentett, jelent szolgálni másoknak, mintegy felvenni vállára bennünket. Így van ez ma is. Utána megy az ő elveszett juhainak... Ágnes

2007.12.05. 10:31
Köszönöm a jókívánságokat, István! :-) Ágnes

2007.12.04. 15:57

    Örömmel olvastam Ágnes üzenetét, és köszönöm Szépen, az Úr áldása legyen életén, és Karácsonyi ünneplésén!

Szinte minden nap valamiért elnehezül a sziv, és agodalom fájdalom kerithet hatalmába. De ma is azt tapasztaltam az ige ereje által, megkönnyül, és vigaszt kap Jézustól a sziv. Aki Jézushoz fordul, számithat rá, mert Ő nagyon Szeret minden embert, és nem személyválogató, és hitáltal, hivása, vigasza a miénk is lehet. Köszönöm Jézus. Ámen! Csorba István.

    Szék 2007. dec.4.

 


2007.12.04. 08:11
Krisztushoz menni, ha megfáradunk, hisz Ő megnyugvást ad nekünk, felvenni az Ő igáját, s letenni a földieket, megtanulni tőle, hogy Ő szelíd és alázatos szívű: akkor találunk igazi megnyugvást. Mennyire más az Ő igája! Ágnes

2007.12.04. 06:10
Hová,kihez is mehetnénk Szerető Mennyei Atyánk máshoz,mint hozzád,hiszen örök élet beszéde van nálad.Egyedül Te csendesithetsz le,adhatsz békességet,s elégitheted meg szomjas lelkünket.Köszönjük,hogy vagy nekünk,s hogy magadhoz hivsz ma is igéden keresztül,s hozzád jöhetünk bizalommal mindenkor,bármilyen nehézségünkkel,örömünkkel.Te megértesz és velünk sirsz,vagy örvendezel naponként.Köszönjük,hogy vagy nekünk,s hogy kiválasztottál bennünket magadnak a világ kezdete előtt.Legyen áldott a Te szent neved a legnagyobb ajándékodért,az Úr Jézus Krisztusért,akire nézve elfedezted bűneinket,s Szent Szellemedért,mely segit megértenünk a Te üzenetedet.Ámen

2007.12.03. 11:00
Igen, felnőtt fejjel hajlamosak vagyunk elveszíteni ezt a gyermeki bizalmat, amit Atyánkba vethetünk. Amikor azt érezzük, már semmi nem segíthet, és fogalmunk sincs, hogyan tovább, fordulhatunk Hozzá, Ő meghallgat, nem küld el. Mögöttünk áll, óv és mindent eligazít, ha rábízzuk magunkat. Akármekkorát is kell "ugranunk"... Ágnes

2007.12.03. 10:55
Kedves István! Köszönjük, és mi is áldott adventet, áldott karácsonyt kívánunk Neked -- és minden Csendes Percek-látogatónak! Ágnes

2007.12.03. 02:36
"Ha olyanok nem lesztek,mint a kisgyermekek,semmiképpen nem juthattok be a mennybe"!-mondja a mi Urunk.Valószinűleg erre a fajta bizalomra gondolt,az Istenre hagyatkozás képességére,amit felnőtt korunkra hajlamosak vagyunk elvesziteni.

2007.12.02. 08:29

Örültem az olvasottaknak!Igen,igaziból annyira lényeges lenne,hogy átéljük a Krisztus-várás minden napját,minden percét!

Ne vehesse el ennek az örömét az ajándékok utáni futkározás,keresés,az ünnepi ételek hozzávalóinak beszerzése,elkészítése...

Tudjunk mindennap egy kis időt megszentelten,odaszántan eltölteni!

Szeretettel ajánlom mindenkinek Lev Tolsztoj-Panov Apóját,ami valóságosan erről a Krisztus-várásról szól,gyermekeknek,és felnőtteknek egyaránt!

Szépen illusztrálva kapható a keresztyén könyvesboltokban..

Testvérkéim,készítsétek,és üresítsétek a szíveteket,hogy Krisztus szeretete megtölthesse azt!

Zsu


2007.12.02. 07:58

Kedves olvasó!

Minden nap minden reggel egy Krisztus várás, egy újjabb kegyelem, egy lehetőség a fölkészülés Krisztus vissza jövetelére. Éljünk ennek szellemében ma is, hogyha netalán itt az idő, készen találjon. Isten áldásában gazdag Adventet kivánok minden kedves Csendesperceket olvasó, elmélkedő embernek.

Szeretettel:  Csorba István.

  2007. dec.2 Szék.


2007.11.30. 11:07
Érdekes ez a hasonlat a hibákat is elfogadó számítógépes programról, ami szemben áll azzal, hogy Isten nem teszi ugyanezt bűneinkkel, amit hajlamosak vagyunk újra meg újra elkövetni. Ő nem hajlandó egy hajlékban lakni a bűnnel. Szeretete végtelen. De nekünk nem szabad ezzel visszaélnünk. Ágnes

2007.11.30. 08:34
Igen, emberként érzett a mi Urunk, ahogy olvashattuk tegnap is. És hányszor történhetett meg ez, vagy hasonló, ami nincs is leírva... Ágnes

2007.11.29. 18:58
Nagyon jól esett olvasni ezt az igét. Szinte látom magam előtt Jézust aki annyira sajnálja barátait az elszenvedett veszteség miatt, hogy velük együtt sír. Nemrégen veszítettem el édesanyámat, s tudom, hogy minden könnyet letöről az Úr. Mégis olyan jó, hogy emberek közt, emberként érzett a példázatban. S jó, hogy vannak olyan testvérek és barátok akik velünk sírnak velünk örülnek!

2007.11.29. 12:56
Mikor annyira mély gyásza van valakinek,nehéz szavakat találni.Az ember úgy érzi,üresen cseng a szó.Csak Isten tud megvigasztalni,reményt adni a reménytelenségben."Örüljetek az örülőkkel,sirjatok a sirókkal!"-mondja Isten igéje.Ez a legokosabb,amit tehetünk,hiszen Jézus Krisztus is sirt az ige szerint,s hiszem,hogy sir ma is,s hitünk szerint odaát letöröl szemönkről minden könnyet.A hogyanokra és miértekre szintén odaát kapjuk meg az igazi,megnyugtató választ,mert most tükör által homályosan látunk,akkor pedig majd szinről szinre.E.from AR

2007.11.29. 08:22
Valóban csodálatos és követésre méltó példa! Ágnes

2007.11.29. 08:13
"Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak."(Mt 5,4)-Mili

2007.11.28. 16:22

Jo volt olvasni a tobbiek hozzaszolasait is. Az ahitat megmutatja a helyes nezopontot az eletunkben. Melinda


2007.11.28. 11:40
Én is ezt tanultam ma, és Mili hozzászólása döbbentett rá: Nem mi vagyunk Krisztus, amikor másoknak szolgálunk, hanem éppen fordítva, ők Krisztus ott és akkor. Mi pedig Krisztussal tesszük meg, vagy vele NEM tesszük meg... Ágnes

2007.11.28. 09:14
Köszönöm Uram, hogy a mai napon is szóltál hozzám és a mai napon is megtanítottál valamire. Megtanítottál a Te nézőpontodból rálátnom történésekre. Köszönöm! Ámen!(Mili)

[Friss hozzászólások] [918-899] [898-879] [878-859] [858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [378-359] [358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]