|
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
| ...és hát, igen, még az áhítat második részéhez: mennyire másképp gondolkodik Isten, mint mi. A javunkat akarja, terve van velünk. Amikor bajok érnek bennünket is ezt a tervét munkálja bennünk, mert jobbá akar tenni minket. Sokszor nem elég a szelíd szó, kellenek a megpróbáltatások, hogy megértsük őt, hogy jó irányba változhassunk... "Miközben megpróbáljuk megváltoztatni Isten akaratát valami felől, vagy meggyőzni, hogy tegyen valamit értünk és szeretteinkért, a Szentlélek közbeavatkozik."
"Az ima esetleg nem változtatja meg a körülményeinket, de megváltoztat bennünket, az egyént és a közösséget, úgy formálva minket, ahogy Isten akarja." (Ágnes) |
| Senki és semmi... Mert Ő tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. "föld és ég elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el soha."
Ha ma fontosnak tartunk is valamit, holnap lehet, hogy szemétnek és kárnak ítéljük. Miközben az ő szavai mindig ugyanazok maradnak, mindig ugyanazt jelentik... Senki és semmi nem választhat el bennünket az Ő szeretetétől! (Ágnes) |
| Senki és semmi nem választhat el minket Istentől.Még saját magunk sem.Néha mondják emberek:"Hiába imádkozom,nem történik semmi."Valóban nem történik?Dehogynem.Isten nem csak számunkra látható módon munkálkodik,néha nem látjuk,de történik valami.Bennünk,környezetünkben,szeretteinkben,még ellenségeinkben is.Nem látható rögtön az eredmény minden helyzetben,de nem szunnyad őrizőnk,s nem hagy el sosem. |
| Senki és semmi nem választhat el minket Istentől.Még saját magunk sem.Néha mondják emberek:"Hiába imádkozom,nem történik semmi."Valóban nem történik?Dehogynem.Isten nem csak számunkra látható módon munkálkodik,néha nem látjuk,de történik valami.Bennünk,környezetünkben,szeretteinkben,még ellenségeinkben is.Nem látható rögtön az eredmény minden helyzetben,de nem szunnyad őrizónk,s nem hagy el sosem. |
| Ha megdöbbentő,vagy fájdalmas dologról hallok,gyakran nem jön jön szó a számra,csak egy ölelés,vagy kézfogás telik ki tőlem.Úgy érzem,bármit mondanék,nem nyújtana vigasztalást igazán.Ilyenkor csendben folynak a könnyek.A beszélőé és az enyém egyaránt.Örüljetek az örülőkkel és sirjatok a sirókkal!-mondja Isten igéje.Lelkigondozóként,hallgatóként talán ez a legfontosabb dolgunk,s az imádkozás,hogy Isten adjon gyógyulást a sebekre,mert Ő letöröl a szemekről minden könnyet,s hálaadás,ha valakinek öröme van. |
| Isten útjai valóban kifürkészhetetlenek.Mint lelkigondozó,megtanultam,hogy senkit nem tekinthetek elveszettnek a hit terén,s nem állapithatom meg,hogy a halált követően nyert e üdvösséget,vagy sem.Mindannyian Isten kezében vagyunk,s csak az a legfontosabb,hogy tegyük a legjobbat,tegyünk bizonyságot,szeressünk,imádkozzunk,s a többit bizzuk Jézus Krisztusra,aki mindannyiunk üdvösségéér lett áldozat.A Szentszellem pedig megvilágositja Isten kijelentett igéjét,akár látjuk az eredményét,akár nem.Természetesen mindannyiunk első gondolata,hogy szeretteink ugyanúgy részesei legyenek hit által az üdvösségnek,mint saját magunk,azután kiterjesztjük ezt mindazokra,akikkel találkozunk.Tudhatjuk,hogy Isten nem akarja egyetlen ember vesztét sem,hanemhogy mindenki megtérjen és éljen. |
| Én is hálát adok hatalmas Istenünknek,hogy kegyelme folytán ilyen módon is alkalmat ad ismeretlen testvéreknek ismerőssé válni, egymás hite által erősödni, töltekezni, és együtt örülni Jézusi örömben.(Mili) |
| Kardos János vagyok és ,több mint 20évig alkoholista voltan . Isten kegyelméböl szeretetéböl szabadultam meg ,az úr teljesen átformálta az életem .Nagy örömel találtam rá erre a lapra ,nekem is van csendes percek ,és olvasom de örömel látom ,hogy akinek esetleg nincs (bármilyen okból) kifolyolag az megtudja itt találni .Én vagyis mi a kedves Feleeségemmel nagyon sokszor kaptunk lelki táplálékot belöle ,reggelente elolvasva mindig személyre szabottan kapjuk ,Isten üzenetét .örülök öröm tölti el a lelkem ,hogy tudom az Úr munkálkodik .Dicsöség Istenek . |
| Walter N. Maris, a mai áhítat írója küldött volt akkor. És megtette, amit rábíztak az Égiek. :-) Ágnes |
| Nekem is volt hasonló "élményem", amikor nagyanyám halt meg. Ő is egész életében imádkozó ember volt, engem is ő vezetett Istenhez kislányként. Amikor meghalt, mellette lehettem, és bár nagyon fájt is a halála, az, hogy láttam az elmúlását, mégis a szívem mélyén tudtam, hogy valójában várják már...
Az aznapi bibliai olvasnivaló is vígasztaló volt: "Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott." (Zsolt. 18,5-7)
Mielőtt meghalt, a szokásosnál több időt tölthettem vele. Már nagyon beteg volt, és érezte is, hogy hamarosan mennie kell... A bibliából felolvastam neki a húsvéti történetet, merthogy éppen akkor vártuk az ünnepet. Olyan figyelemmel hallgatta, szinte itta a szavakat: "Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?" (János 14,2)
A temetésén viszonthallottam ugyanezeket a mondatokat annak a papnak a szájából, akihez ő vezetett engem, hogy tanítson engem... |
| A feltámadás bizonyossága jegyében állhattam nem régen édesanyám koporsójánál. Tudtam, hogy egész életében az Urnak szolgált, így bár a veszteség érzése mély fájdalommal töltött el tudtam, hogy az a Mennyei Atya akinek egész életében szolgált nem hagyta őt el halálában sem.S ez a tudat amibe a hívő ember kapaszkodhat mély megnyugvással töltheti el lelkünket. Jó tudni, hogy egy gyümölcsöző élet után a Menyországban vár az aratás a betakarítás, ahol nincs könny, nincs fájdalom. |
| Igen, néha elvész ilyenformán a hitünk, vagy kisebbé lesz, mint Péternek is, amikor Jézus felé haladva a vízen süllyedni kezdett, mert a hullámokra s a szélre figyelt...
Megyek, felnézek én is az égre... (Á) |
| Sokszor eltölti a félelem a szívünket s nem figyelünk a hétköznapok tökéletes és egyszerű csodáira. Nincs időnk megállni, nyomasztanak a munkahelyi gondok a betegségek, a család problémái. Pedig csak felkellene nézni az égre, a szabadon szárnyaló madarakra! Hiszen az Atya mennyivel inkább megadja nekünk szükségeinket, ha az ég madarairól is gondoskodik. |
| ...és a maihoz:
Tanít minket a mi Atyánk, amikor a madarakat nézzük. Ha így gondoskodik e kicsiny teremtményekről, mennyivel inkább rólunk! És valahányszor rácsodálkozunk erre, jusson eszünkbe. (Ágnes) |
| Milyen igaz, csak egy kicsi mécses, nem pedig nagy fényű fáklya! Ami csak annyi utat világít meg, amennyit látnunk kell, miközben haladunk előre. Most látom csak, hogy ezt olvastam, mit jelent a mécses. Ismét tanultam valamit egy testvéremtől.
Ahogy azt is, hogy amit Isten nélkül, "önállóan" tettünk, micsoda munkával jár helyrehozni. Belébetegszik a lélek szinte, alig tudunk felemelkedni... Pedig csak magunkat hibáztathatjuk.
Bocsáss meg nekünk ezért, Istenünk, és segíts helyrehozni, amit elrontottunk! Ámen
(Ágnes)
|
| Lépésről,lépésre.Valóban csak igy tudunk járni.Lábam előtt mécses a te igéd.Ösvényemnek világossága.Nem fáklya,mely nagy utat világit be egyszere.Ha pedig valamit eddig rosszul csináltunk,gyakoroltunk,vagy gondoltunk,csak nehéz munkával tudunk tőla megszabadulni.Isten azonban kegyelmes és türelmes és segit egyik lépésről a másikra jutni. |
| Új nap, új kezdet. Módunk van egy élet keresésére, megtalálására, s megélésére. S minden más megadatik. Ámen |
| Milyen szépen összekapcsolódnak, egymásra épülnek a mostani hét áhítatai! És milyen jó olvasni a hozzászólásokban is ennek tükröződését. Így tanulhatunk egymástól, így kaphatunk választ kérdéseinkre.
Ha Isten országát keressük mindenekelőtt, valóban arra döbbenhetünk rá naponként, hogy minden szükségünket betölti a mi Atyánk. Megkapjuk mindennapi kenyerünket, a ruhánkat és lelkünk táplálékát. Ugyanígy azok is, akiknek mi szolgálunk valamiképpen. És ez boldogító érzés. Ágnes |
| Hosszú és fájdalmas betegséget nehéz végig nézni, s nehéz igazán segíteni. Fáj a lelkünk a szenvedés láttán, ugyanakkor nagyon el is fáradhatunk. Sokat kell azért imádkozni, hogy tiszta szívből szolgáljuk azt akinek szüksége van rá. Nehéz ezt végig járni és, csak remélni lehet, hogy mindég helyesen cselekszünk a hétköznapokban.
Ugyanakkor valóban nagyon jól tud esni a segítségnyújtás. Kérjük Atyánkat, hogy segítsen látni azt is ami nem annyira nyílvánvaló. Hiszen nagyon sok rászoruló ember van! |
[Friss hozzászólások] [918-899] [898-879] [878-859] [858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [378-359] [358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
Frissítés