Menü
 
Idézetek
 
Érdemes megnézni:
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Versek
Versek : Csorba István versei

Csorba István versei

  2008.11.09. 18:53

Az idő kereke
Könnyes vívódásainkban
Mindent
Bartimeus imája

 

Az idő kereke

Az idő kereke, forog csak előre,
Nékünk is haladást helyez a szívünkre.
Kitudja mért nem lehet ide-óda csavargatni,
S az idő kerekét megállítni!
Hogy mi is előre nézzünk, haladva az időtlenség felé,
Ahol egykor oda állunk, Krisztus Urunk elé.

Az Idő kereke forog, forog,

Istenünk alkotta, csodálatos dolog!

2008. október 31. Szék.
Csorba István


Könnyes vívódásainkban

Uram, légy ott harcainkban,
Könnyes vívódásainkban.
Fölismeretlenül, jössz velünk,
Olyan jó ez, most nekünk!
Vigasztalva, bátorítva,
A szívünket gyújtogatva.

Könnyes vívódásainkban,
Kísérj tovább az utunkban.
Ne menj tovább, velünk maradj,
Segítséget, új erőt adj!
Bú helyett szent reménységet,
És a mennyben örökséget!

Lélekben elcsendesedve,
Szolgálva, és örvendezve.
Segíts szeretetben élni,
Te jöjj mindig, fölemelni.
Könnyes vívódásainkból,
Éltünk nagy mély árkaiból.

2008. október 29. Szék.
Csorba István

 


 

Mindent

Az Úrnak átadni mindent,
S nem fogunk ismerni lehetetlent, s nincsent.
Mert az Úrnál nincsen lehetetlen,
Képessége véghetetlen.
Mindent reá bízni,
Mindent elé tárni.
Mindent, mi fáj, s mi öröm,
S mi gond, melyen a fejem töröm.
Krisztus kezében, minden megsokasodik,
Lehetetlen nehéz, minden megoldódik.
Mit kezdhettek volna a tanítványok,
Az öt kenyérrel, és két hallal? Semmit!
De Jézusnak adták, s mindnyájan ehettek,
Tizenkét kosárral, össze is szedhettek!
Mert Krisztus a bőség Ura,
S ki néki ad mindent, nem nélkülöz soha!
Mit jelent, hogy néki adni?
Minden dolgom elé tárni!
Magunk semmire sem jutnánk nélküle,
De szálljon imánk hozzá, hittel, Őfele.

2008. október 24. Szék.
Csorba István

 


 

Bartimeus imája

Bartimeus föl nem adta,
Jézus nevét kiáltozta.
Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam!
Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam!
Rövid ima, hatásos,
Kiáltása áldásos.

Hányszor voltam, én is pórban,
Vergődve nagy lelki kínban!
Még ha nem is hívtam, Ő mégis érkezett,
Segíteni azon, ki mindig vétkezett.
Én sem voltam Krisztuskereső,
Csak az őszi ködben bolyongó, tévelygő.

Bartimeus a sötétben meglátta a fényt,
Jézus erre jár: Ez adott reményt!
Uram könyörülj a csöndben maradókon,
Az imádkozni nem tudókon!
Bartimeus célt ér, gyógyultan távozik,
Ha Dávid fiában, szívében megbízik.

2008. október 15. Szék. Csorba István