HOGYHA HOZZÁNK NYÚLHAT, ALKOTÓ KEZÉVEL

Mondják az emberek,
Beteg, nyomorult,
Szegény, és nincstelen,
De az Úr Kegyelme végtelen.
S ebből a semmire sem jó már véltből,
Csodás dolgot formál ki szeretetével,
Hogyha hozzánk nyúlhat, alkotó kezével.

Az emberek csak néznek,
s értetlenül állnak,
Előbb őt, s aztán, minket csodálnak!
Csodás dolgot készít, az őt szeretőknek,
Új formálást megengedő, sok összetört szívnek.

Sokszor volt, hogy tituláltak szegény nyomorultnak,
Az általuk vélt semmivel, Terve van az Úrnak.
Oly jó, hogy az Urunk, soha nem adja fel,
S valami szép újat belőlünk készít el.

2008. június 30. Szék.
Csorba István