Egyik nap egy kis japán turista állt a hatalmas Niagara vízesésnél. Egy magas amerikai mellélépett, és megszólította: "Nos, te japán, nem lenyűgözőek ezek az alázúduló víztömegek?! Nektek Japánban biztosan nincsenek ilyen nagy vízeséseitek!" Érezni lehetett, hogy milyen büszke. A japán kedves mosollyal, kedélyesen válaszolt: "Ez a vízesés az apám tulajdona!" Az amerikai nagyon meglepődött: "Talán egy indiánfőnök fia vagy?" (Sok évvel ezelőtt ezen a vidéken indiántörzsek éltek.) A japán ránézett az amerikaira: "Nem, az én atyám a menny és a föld Istene." Amint az amerikai ezt meghallotta, abbahagyta büszke viselkedését és megkérdezte a másikat, hogy talán lelkész-e. "Lelkész úr, meg tudná tenni, hogy eljöjjön a gyülekezetembe és prédikálna ott?" A japán szívesen elfogadta a meghívást.
A meghívóra az amerikai ezt írta: "A Niagara vízesés tulajdonosának fia jön közénk." A város lakói nagyon csodálkoztak és kíváncsiak lettek. A gyülekezeti terem az utolsó helyig megtelt azon a napon, amikor a japán prédikált. "Hiszen te vagy a mi atyánk; ősidõktől fogva megváltónknak nevezünk" (Ézs 63,16b).
Az említett lelkész Kiyomatsu Kimura, aki az 50-es és 60-as években egész Japánban tett utazásain az evangéliumot hirdette.

Megjelent a Külmissziói Híradó 2003. augusztusi számában.
Közreadja: Priscilla Kunz missziós nővér, aki
- misszionáriusgyermekként született és nőtt fel Japánban
- Tokióban táplálkozási tanácsadónak tanult, és e téren dolgozott egy évig
- elvégezte a Liebenzelli Misszió bibliaiskoláját, majd belépett a diakonisszák közé
- Németországban gyülekezeti munkát végzett
-1995 januárja óta Japánban, gyülekezeti munkában tevékenykedik.