Szabadulás a Golgotán

  A gazdag ifjú elment Jézushoz, és megkérdezte, mit kell tennie, hogy elnyerje az örök életet. Jézus azt mondta neki, hogy tartsa meg a parancsolatokat, főleg a gazdagságtól szabaduljon meg, mindenét ossza szét a szegények között, és kincset talál a mennyben. A gazdag ifjú ezt nem tudta megtenni, megszomorodva elment. Nem tudjuk, mi történt vele azután.

  Én most saját életemről szeretnék bizonyságot tenni, mert én is elindultam azon az úton, egyetlen célom volt: bármi áron gyorsan meggazdagodni! És bizony, a Sátán ilyenkor nagyon segítőkész tud lenni, mert tudja, hogy evvel Istentől eltávolítja az embert. Én is elkezdtem földi vagyont gyűjteni. Jöttek az üzletek. Nem érdekelt, kit teszek tönkre, csak az, hogy minél több pénzem legyen. Annyira segített a Sátán ebben, hogy sok hiábavalóságot megvettem, amire tulajdonképpen nem is volt szükségem. Mivelhogy sok pénzem volt, elkezdtem szerencsejátékozni. Tudjátok, ide tartozik a Totó, Lottó, a sorsjegyek, de igazából aminek én a legnagyobb rabja lettem, az a játékgép. Úgy kezdődött, hogy volt elég szabad időm, és elég pénzem is. Bedobtam a játékgépbe, és nyertem. Másnap is játszottam, és újból nyertem. Ez nekem nagyon megtetszett, és este már úgy feküdtem le, hogy másnap reggel gyorsan elintézem a dolgaimat, azután megyek játszani.

  Amikor már látta a Sátán, hogy mennyire kötődök a géphez, és ezáltal őhozzá is, akkor elkezdtem veszíteni. Egyre több időt töltöttem ott, és egyre többet buktam. Ekkor fájni kezdett a szívem, és gondolkodtam, hogy én ezt miért is csinálom, de nem hagytam abba.  Minden pénzt elbuliztam, amim volt, majd lassan eladtam a hiábavalóságokat, amiket vettem, és annak az árát is eljátszottam. Ekkor már abba a helyzetbe kerültem, hogy bármi áron pénz kell a játékhoz. Annyira elsüllyedtem a világ posványába, hogy már nem is tudtam gondolkodni. Jöttek a hazugságok, a kölcsönkéregetések. Nem érdekelt semmi, csak hogy pénzem legyen. De akkor már a testem is fájt, nem csak a szívem. Képzeljetek el egy olyan munkás embert, akinek az a dolga egész nap, hogy bélyegeket áthúz egy nedves szivacson, és a borítékra ragasztja. Egész napon át megállás nélkül. Mennyire elfárad a nap végére! A játékgépezés is ilyen. Egy újjal nyomogattam egy gombot, és gondoljátok el, hogy délelőtt 10 órától este 23 óráig. Az utolsó időkben olyan fájdalmaim voltak, hogy éreztem a testemben, a szívemben a bűn fájdalmát. Már szabadulni szerettem volna tőle, hiszen estére már fájt a kezem, a lábam, a hátam, a szemem attól a sok vibrálástól. Eljutottam a bűn legaljáig, ahonnan már csak Isten tud kiszabadítani.

  Szüleim, testvéreim, családom hívő emberek. Sok éven át hívtak, bíztattak, imádkoztak értem. De mindaddig nem foglalkoztatott a hit mélyebben, míg el nem jutottam a hegyek aljáig. Egyszer elmentem az imaházba, és Istennek volt szava hozzám. Megéreztem, hogy Ő meg tud szabadítani engem. Térdeimen elmentem a Golgotára, könyörögtem Istennek, hogy szabadítson meg engem ettől a szenvedélytől, mert egyedül nem tudok, hisz semmi és senki vagyok. Mélyen megaláztam magam, és Isten elfogadta a könyörgésemet, és megszabadított ettől a bűnömtől. Szívemben túlcsordult a felszabadult öröm! Jézusnak, Szabadítómnak adtam egész életemet!

  A világ várja Isten csodáit. Nézzetek meg engem, mert rajtam csodát tett az Úr! Három hét múlva visszamentem arra a helyre, mert volt még egy kis elintéznivalóm ott. Egy ember játszott azon a gépen, amihez én annyira értettem, és mindent tudtam róla. Odapillantottam, és – képzeljétek el – azt sem tudtam, hogy mit miért nyomkod rajta, és nem értettem semmit, amit csinált. Hát nem csoda az, hogy Isten úgy szabadított meg a szenvedélytől, hogy még a gondolataimból is törölte azt? Akkor megálltam, és hálát adtam a jó Istennek, hogy ilyen kegyelmes hozzám!

  A munkahelyemen megszólított egy munkatársam. Hallotta, hogy én már nem játszom, és tudni akarta, hogyan szoktam le. Örömmel tettem bizonyságot arról, hogy engem Isten szabadított meg ettől a szenvedélytől, amiért nagyon hálás vagyok neki! Nem segítettek a barátok, a pszichológusok sem, csak egyedül a megalázkodott, őszinte szív, a Golgotán, a keresztnél elmondott imát meghallgató Isten.

  Ahogy engem megszabadított Istenem, mindenkivel megteheti ezt a csodát! Aki halálosan elfáradt a bűn szolgaságában, az menjen Jézus Krisztushoz, mert egyedül Nála van segítség!

Szeretettel:

 Pásztor József

Pécs